Vas megyei ügyeink
2026. május 7-én közérdekű adatigénylést nyújtottam be a NAV-hoz, hogy az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) adatokat alapján nyilvános, minden helyi polgár számára megismerhető legyen, hogy mikor, hova és mekkora szállítmány érkezett az azbesztszennyezéssel érintett bányákból.
Megkaptam a választ a NAV-tól a közérdekű adatigénylésre, és most közzéteszem a több mint 250 települést tartalmazó listát, valamint két interaktív térképet, amelyen jól átlátható, hogy 2015 és 2026 között mely hónapban, mely településre, mekkora szállítmány érkezett a 2517-es vámtarifaszám alá tartozó anyagokból az adatigénylésben szereplő négy bányát (Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf, Rumpersdorf) tekintve. valamint két interaktív térképet, amelyeken átlátható, hogy 2015 és 2026 között mely hónapban, melyik településre, mekkora szállítmány érkezett a 2517-es vámtarifaszám alá tartozó anyagokból az adatigénylésben szereplő négy bányát tekintve.
Kiemelten fontos tudatosítani, hogy a listán szereplő, leválogatott EKÁER-adatok az azbesztszennyezéssel érintett anyagok és települések pontos meghatározására nem alkalmasak, azok önmagukban csak az árumozgásokat bizonyítják.
Az adatok a bányából történő kiszállítás utáni első célállomást tartalmazzák, vagyis ha ez egy kereskedő telephelye, az innen történő kiszállítások új településéket is érinthetnek.
Ismerve a lerakási települést és a hónapot, a potenciális érintettek számára a lista segíthet visszafejteni a környezetükben használt anyag eredetét, behatárolni a szükséges vizsgálatok körét.
Levélben kértem az érintett szerveket, hogy kérjék ki, és tegyék közzé a pontos lerakási helyeket, elősegítve a lakosság tájékozódását. Május 22–én újabb közérdekű adatigénylést nyújtottam be, amelyben a rohonci bányával kapcsolatos EKÁER-adatokat kértem ki; most ezeket is közzétettem.
A térképek, a településkereső, valamint az szállítási ábra Kövér Miklós munkái. Köszönet neki!
A fejleményekről a közösségi oldalaimon, valamint a martinkepviselo.hu oldalon tájékozódhatsz.
Januárban robbant a hír, miszerint Ausztria mellett Magyarországon, benne szűkebb otthonunkban, Vas megyében is súlyos azbesztveszély van. Márciusban tájékoztattak az Oladi Platón történő azbesztmérésről, a kormányhivatal áprilisban pedig megkezdte az önkormányzatok felmérését, igazolások bekérését. Tudomásomra jutott, hogy több település tekintetében az önkormányzat a vállalkozó által kiadott nyilatkozattal próbálja meg igazolni az építési anyag eredetét. Sajnos felmerül a gyanú, hogy – akár az önkormányzattal együttműködve – a nyilatkozatban a hivatalos mérés elkerülése érdekében olyan osztrák bányát jelölnek meg, amely nem érintett a szennyezésben. Vannak vállalkozók, akik a hivatalos szállítólevelet nem tudják – vagy nem akarják – az önkormányzatok részére átadni, mondván már kiselejtezték őket, miközben azon pontosan látszódna a szállítási útvonal.
Bár a szállítólevelek nagy része is csak a településeket jelöli, az érintett útszakaszt nem, ahol az anyagot felhasználták, mégis jóval nagyobb bizonyító erővel bírnak, mint az egyszerű nyilatkozatok. Fontosnak tartom, hogy az ebből fakadó bizonytalanság ne legyen se pánik, se hamis megnyugtatás forrása. Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése érdekében javaslattal fordultam a hivatalba lépő élő környezetért felelős miniszterhez, a terület- és vidékfejlesztési miniszterhez, valamint minden érintett hatóság felé, sürgetve, hogy a mérési vizsgálatok állami támogatása mellett változtassák meg a jelenlegi szabályozást, és kötelezzék az építési vállalkozókat, fuvarozókat arra, hogy az építési anyagok beszerzéséhez kapcsolódó dokumentációkat pontosan vezessék, azokat visszakereshetően megőrizzék, és tiltsák azok megsemmisítését, hogy azok hosszú távon is ellenőrizhetők maradjanak, kellőbizonyítással bírjanak.
Az azbeszt a természetben előforduló, szálas szerkezetű 6 féle szilikát-ásvány típus összefoglaló neve. Két legismertebb típusa a fehér azbeszt (krizotil) és a kék azbeszt (krokidolit). Korábban széles körben alkalmazták különféle építőanyagokban, mert kiváló hő- és hangszigetelő, tűzálló tulajdonságokkal rendelkezik. Fontos tudni, hogy az azbeszt nem jelent egészségkockázatot, ha rostszálai szilárdan be vannak ágyazódva egy anyagba és abból nem jutnak ki, és nem kerülnek a levegőbe. Azonban, ha egy azbeszttartalmú kőzetet vagy más anyagot erős fizikai hatás ér (például csiszolják, vágják, törik), apró, belélegezhető méretű szálak szabadulhatnak fel. Ezek a rostok hosszabb időn át belélegezve a tüdő szöveteiben okozhatnak elváltozásokat. Az, hogy kialakulnak-e ezek az elváltozások függ az azbesztszál típusától, a levegőben lévő azbesztszálak mennyiségétől és a belégzés időtartamától. Ezért egészségkockázat szempontjából a levegőbe kerülő ásványi rostok anyagi minősége is lényeges, nem kizárólag az, hogy egy anyag tartalmaz-e azbesztet. A fentieket összegezve elmondható, hogy nem az azbeszttartalmú anyagok puszta jelenléte okoz egészségkockázatot, hanem az apró rostok esetleges leválása, levegőbe kerülése és számottevő mennyiségben történő belégzése. (Forrás: Vas Vármegyei Kormányhivatal)
Az azbeszt nem minden formájában jelent azonos kockázatot. Akkor jelenthet problémát, ha a rostok a levegőbe kerülnek, és belélegezhetővé válnak. Nem jelent azonban kockázatot, ha kötött formában van jelen (pl. stabil anyagban megkötve), és nem kerül a levegőbe. (Forrás: Vas Vármegyei Kormányhivatal)
Elmondható, hogy nem az azbeszttartalmú anyagok puszta jelenléte okoz egészségkockázatot, hanem az apró rostok esetleges leválása, levegőbe kerülése és számottevő mennyiségben történő belégzése. Emiatt, ha a kőzetanyag talajszint alatt alapozási munkálatok során vagy kötött formában került felhasználásra, elszállítása nem indokolt. Amennyiben a kőzet közterületen található, közérdekű bejelentést tehet a zoldhatosag@vas.gov.hu email címre. (Forrás: Vas Vármegyei Kormányhivatal)
Amennyiben a kőzet magánterületen került felhasználásra, magánszemélyként végeztethet a kőzetanyagból mintavételt. A mintavételre akkreditált cégekkel kapcsolatban a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján (https://nah.gov.hu/hu/) érdeklődhet. (Forrás: Vas Vármegyei Kormányhivatal)
Magyarország nyugati régiója messze van a legközelebbi légimentő bázisoktól, továbbá természetesen Marcali (2023-ban költözött át ide a sármelléki bázis) és Balatonfüred helikopterei sem mindig elérhetőek. Így 15 perces hatótávon kívül esik Vas megye, Győr- Moson-Sopron megye és Zala megye számos kisebb- nagyobb városa, települése, köztük az ország leglátogatottabb fürdői közé tartozó Bükfürdő és Sárvár, valamint az M1-es autópálya majdnem teljes kisalföldi szakasza. Ez azt jelenti, hogy az év egészében itt élő 1 millió polgár mellett azokat is érinti ez a veszélyes probléma, akik a térségben nyaralnak, vagy épp csak átutaznak.
A sürgősségi ellátásban, a mentésben jelenleg 15 perc az a nemzetközileg elfogadott standard, amin belül az elkezdett beavatkozás, újraélesztés esetén még jó eredményre, sikerre, jó túlélési esélyekre lehet számítani. A percek még ezen belül is számítanak, minél előbb érkezik a segítség, annál nagyobb az esély, ezért a 15 perces kiérkezési időt egyes országokban már levitték 8 percre.
2022 májusában levelet írtam az érintett térség összes országgyűlési képviselőjének, valamint a térség városait vezetőknek. Levelem után számos alkalommal országgyűlési felszólalások, költségvetési módosító javaslatok születtek az állami légimentés fejlesztéséért.
2024. április 30-án Magyar Péter büki utcafórumán szólaltam fel, tájékoztatva és támogatását kérve a nyugat-magyarországi légimentő bázis építése érdekében. 2024-ben megválasztott képviselőként szorgalmaztam Bük és – a korábban potenciális bázisként felmerülő – Sárvár, ezenfelül a többi érintett város összefogását, közös lobbitevékenység folytatását. 2025-ben az Alpokalja TISZA Sziget és a Fürdő TISZA Sziget segítségével kezdtünk aláírásgyűjtő kampányba, amelyet Észak-Vas többi TISZA Szigete is folytatott, majd Magyar Péter és Hegedűs Zsolt is nyilvánosan foglalt állást az ügyben.